Kik vagyunk mi

Minden egy kecskével kezdődött. Még 1987-ben.

Akkoriban Magyarországon nem volt elfogadott a modern kor vívmányának tartott és a népélelmezésben pótolhatatlannak kikiáltott őszi búzán kívül más kenyérgabonát termeszteni. Az ősi, pelyvás gabonák, melyek évezredeken keresztül az emberiség táplálkozásának alapját nyújtották, a szocializmusban elavult, túlhaladott dolognak számítottak.

Az üzemszerű mezőgazdaságban, a tervgazdálkodás, a hozamok, a mennyiségi mutatók hajhászása mindennél fontosabb volt. A minőséggel, tápértékekkel, az emészthetőséggel senki sem törődött. A könnyű felszívódás, az értékes mikroelemek, pótolhatatlan fehérjék finoman fogalmazva sem volt napi téma. Hogy az ősgabonák által nyújtott utánozhatatlan ízélményről, vegyszermentességről, környezetünk védelméről ne is beszéljünk.

Így került sor arra, hogy a hazánkban már kiveszett ősgabona pótlásához a „Lesajnált Nyugatról” kellett csellel behozni egy bakkecske takarmányának álcázva az első zsák tönköly vetőmagokat. No de talán jobb, ha még ma is homály fedi a részleteket… Legyen elég annyi, hogy „Elek” mással lakott jól, a tönköly magokat pedig a termőföldbe vetettük.

Innen számítjuk a modern kori ősgabona termesztés kezdetét Magyarországon.

Persze először csodabogárnak tartottak, de pár év alatt sikerült elterjesztenünk a tönkölyt szerte az országban. A génbankokkal kialakított együttműködésünk kapcsán, az ott őrzött magvak alapján a hazai időjáráshoz szokott ősgabonák  termesztése is lehetővé vált.
A tönke (a durumbúza őse) és a világ legkorábbi gabonaféléje, az alakor is mindennapjaink részévé vált.

Mára odáig jutottunk, hogy

  • saját magunk készítjük a vetőmagot
  • magyar földben termeljük az egész Európában nagyra becsült ősgabonákat
  • és magunk is dolgozzuk fel azokat.

Ahogy mondani szokás: Termőföldtől az asztalig.

                                                  

Webáruház készítés