Zab

A zab eredete

A zab (Avena) a perjefélék (Poaceae) közé tartozó perjeformák (Pooideae) egyik nemzetsége mintegy ötven fajjal.

A zab bár nagyon ősi kultúra a kalászos növények között viszonylag későn került termesztésre. Kezdetben, mint gyomnövény volt ismert, termesztése valószínűleg Németország területén a Római Birodalom fennhatósága alatt kezdődött. Vad változatával már nem találkozhatunk. Ma a legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik.
A zab (Avena) a perjefélék közé tartozó perjeformák egyik nemzetsége. Mintegy ötven faj tartozik hozzá, amelyek közül Magyarországon másfél tucatnyi honos. Holarktikus, mérsékelt égövi növény. A zabfajok többsége Ázsiában, kisebb hányada Európában (is) él; legtöbbjük a különféle gyepek növénytársulásaiban. Termesztése alaposan megváltoztatta elterjedési területét; a közönséges abrakzab eredeti élőhelye ismeretlen. Az ókori civilizációkban nem termesztették (a latin avena szó nem zabot, hanem nádat jelentett); de a kelta és germán sírokban gyakran találtak zabot. Valószínűsítik, hogy egyes fajait a népvándorláskor Ázsiából jövő, lótenyésztő népek (avarok, magyarok stb.) hozhatták magukkal. Füzérvirágzata egy- vagy többvirágú.

Miért olyan egészséges a zab?

A zab egyik legfontosabb jellemzője, hogy tápanyag-összetétele meglepően kiegyensúlyozott. Igencsak dús szénhidrátokban és rostokban (itt elsősorban a béta-glükán nevű poliszacharoidot érdemes megemlítenünk), más gabonákhoz képest pedig jóval több növényi zsiradékot és fehérjét tartalmaz. Emellett fontos forrása az olyan ásványi anyagoknak, mint a mangán, a foszfor, a magnézium, a réz, a cink, a vas és a folsav, illetve többek közt B1- és B5-vitaminban is gazdag. Egy féltálnyi (78 gramm) szárított zab 51 gramm szénhidrátot, 13 gramm fehérjét, 5 gramm zsiradékot, 8 gramm rostot és mindössze 303 kalóriát tartalmaz.

A zabban található rostok közül érdemes kiemelni a béta-glükánt, mely vízben oldódik, illetve vastag, zselészerű védőanyagot képez a gyomor nyálkahártyáján. A béta-glükán többek közt csökkenti a vér LDL- és teljes koleszterinszintjét. A magas LDL-koleszterinszint az érelmeszesedés egyik legfőbb jele, és jócskán növeli az annak következtében kialakuló betegségek (szívroham, stroke) kockázatát. A béta-glükán a C-vitaminnal közösen gátolja az LDL-koleszterin oxidációját, ezzel visszaszorítja az abból eredő káros következményeket.

A zab mostanában ismét hatalmas népszerűségnek örvend: az egészségesen táplálkozók, diétázók konyhájában biztosan ott van egy jó adag zabpehely vagy zabliszt. A zabpelyhet gondosan válogatott, egész szemű, kiváló minőségű gabonából, malomüzemi tisztítás és előkészítés után, gőzöléssel, majd hengerek közti lapítással állítják elő. A zabpehely tartalmazza a zabszemekben táplálkozás-élettani szempontból fontos valamennyi alkotóelemet. Mivel rendkívül gazdag élelmi rostokban, kitűnően tisztítja a beleket és jótékony hatást gyakorol az emésztőrendszerre. Az oldható rosttartalomnak köszönhetően, lassítja az emésztési folyamatokat, ami a vércukorszint fokozatos emelkedéséhez vezet. Béta-glükán tartalma révén, csökkenti az LDL (rossz) koleszterin szintjét, javítja a szív egészségét. Segít megőrizni az artériák rugalmasságát. Az epesav ellen is bevethetjük, sőt erősen lúgosító hatású is.

Az érelmeszesedés folyamatát is képes lelassítani. Az epesav ellen is bevethetjük, sőt erősen lúgosító hatású is. A túlsúlyos emberek esetében a zab hozzájárul a fogyáshoz, valamint rendezi a koleszterinszintet, ezáltal jelentősen mérsékli a koszorúér betegség kockázatát. A zabpehely igazi balzsam a száraz bőrre. Segít az ekcémás bőr, a pikkelysömör kezelésében. Rántáshoz, leveshez, sűrítéshez is használhatjuk. Ha enyhén megpirítjuk, a diót is helyettesíthetjük vele. Egyszerre ne vásároljunk belőle sokat, a hosszú raktározás ugyanis megárthat neki! Kutatások szerint, aki legalább heti három alkalommal fogyasztott rendszeresen zabpelyhet, zabkását, annak bizony észrevehetően csökkent a vérnyomása és koleszterin szintje. A daganatos betegeknek, vagy a szív- és érrendszeri problémákkal küszködőknek is javasolják a rendszeres fogyasztását. Sőt, a szakértők szerint érdemes lecserélni a finomított, fehér lisztet inkább erre. Ebből is készíthető ugyanúgy mindenféle tészta, sütemény, csak jóval egészségesebb.

Diétás szuperélelem

A zab speciális tápanyag összetételével képes fokozni a sportolók koordinációképességét, gyorsaságát, kitartását, s jó hatással van a szellemi teljesítőképességre is!
Fogyasztása minden korosztály számára ajánlott! Fontos, hogy a kereskedelemben kapható müzli-keverékek az egészséges alkotóelemek mellett sajnos nagyon sok cukrot és zsírt is tartalmaznak, ezért ilyen ételfélét inkább otthon készítsük el magunknak! A zabliszt és zabpehely is fantasztikus hatással van a testre.

Idegi problémák, bőrbetegségek, a méhmegbetegedései és bélpanaszok esetén is alkalmazhatjuk ezt a természetes szert. A zabpehely diéta azonban nem ajánlott mindenkinek, néhány egészségügyi probléma, megbetegedés esetén nem alkalmazható. A köszvényben szenvedőknek például ellenjavallott. Joghurtba, turmixokba is belekeverhetjük, de akár sütemények készítéséhez is felhasználhatjuk. A zabliszttel kiválthatjuk az egyéb gabonaféléket. A zab termékek minél feldolgozatlanabbak, annál egészségesebb. Két hét rendszeres zabfogyasztás után már érezhetővé válnak a csodás hatásai.
A zabpehely – ha csak nem valamilyen ízesített változatot választunk – garantáltan 100 százalékig természetes étel lesz, nincs benne tartósítószer, sem egyetlen E-betűs összetevő. A zabliszt kiválóan helyettesíti a búzalisztet, a zabpehely pedig a reggeli zabkása mellett számos süteménybe, fogyókúrás édességbe használható.

Forrás: flottamagazin.hu
agr.unideb.hu
divany.hu